Bölcsesség
Ady Endre: Az Isten balján (részlet)
Az Isten van valamiként:
Minden Gondolatnak alján.
Mindig neki harangozunk
S óh, jaj, én ott ülök a balján.
Az Isten könyörületes,
Sokáig látatlan és néma,
Csak a szívünkbe ver bele
Mázsás harangnyelvekkel néha.
Tanulságos történet
Gyökössy Endre: Hogyan böjtöljünk ebben a modern világban?
Böjt alatt mi rendszerint az étel–ital megvonását értjük. Szájunk megregulázását. Valóban. Jézus korában, sőt vagy másfélezer éven keresztül különös szükség is volt erre, mert gyakran a gyomor bűnei, az étel–falak zárták el tőlünk Isten halk és szelíd szavát.
Úgy érzem, manapság sokkal inkább a szemünket és a fülünket kell megböjtöltetni, hogy Isten halk és szelíd hangját meghalljuk, amely felülről és mégis belülről akar hozzánk szólni. Mi a feladat, a „leckénk” a halk és szelíd szó meghallása érdekében? Mondjuk egy héten legalább egy nap ne nyissuk ki a rádiót, televíziót, ne olvassuk el az újságok szomorú, riasztó, keserves, rossz híreit – az anti– evangéliumot, az ellenörömhírt–, amelyek bajokról, háborúkról, gyilkosságokról, sikkasztásokról, gazdasági és hatalmi küzdelmekről szólnak; ehelyett csöndesedjünk el.
Tudom, nem kevesen vannak, akik azt mondanák erre, hogy ez szinte képtelenség. Ennél sokkal egyszerűbb egy héten egyszer a gyomrot megböjtöltetni – és ez így is van. Nekünk azonban fontos ezt a fajta böjtöt gyakorolnunk. Csak így, szemünket–fülünket böjtöltetve tudunk olykor–olykor lényünk alaphangjára hangolódni, hogy így megtudjuk, mi rejlik bennünk. Mit mond a csönd; Miről, kiről beszél lényünk mélye? Békés, tiszta hangok, képek jönnek–e elő, vagy zavaros, nyugtalanító, elintézésre váróak? Vagy éppenséggel a nagy semmi?…
Azért is szükségünk van hang–böjtre, hogy rezonáló–képesek
legyünk a belső–felső hangra, a Lélek szavára. Csak elcsöndesedve, szemünket, fülünket böjtöltetve tudunk kapcsolatba kerülni Isten Lelkével.
Lelkipásztori elmélkedés
Jézus kedvetlenül is szeretett
Rosszkedvűnek lenni nem bűn. Nyilván Jézus is volt rosszkedvű, amikor fájdalom érte. Az emberi meg-nemértés neki is fájt.
Biztos azonban, hogy kedvetlenül is szeretett. Mert a szeretet nem hangulat kérdése. Sokan annak gondolják. Pedig nem árt vigyáznunk, szomorúnak lenni nem bűn, de a szeretetlenség már bűn. Aki szomorú, még nem biztos, hogy önző. De aki vidám, még nem biztos, hogy önzetlen.
Bizonyos érzelmi hullámzást Jézus is átélt. Vannak tanújelei az evangéliumokban. De ezek a hullámzások soha nem voltak olyan fokúak, hogy visszatartották volna a tökéletes szeretetben. Abban a magatartásban, hogy mindig felemelje a másikat.
Sánta János